KKV-k részvétele a közbeszerzésekben

A Magyar közbeszerzési törvény értelmében 15 millió forint felett kell közbeszerzés kiírni árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelés esetén, és 25 millió forint felett építési beruházás esetén. Bizonyos kivételekkel az ilyen értékű beszerzéseket kötelezően nyilvános eljárásban kell lefolytatni és azokat meg kell hirdetni a nemzeti közbeszerzési rendszerben. A közbeszerzési értékhatároktól itt olvashat bővebben.

Ha a közbeszerzés becsült értéke elér egy bizonyos összeget (közel 70 millió forint áru és szolgáltatás, míg több mint 1,5 milliárd forint építésnél) nem elegendő a nemzeti rendszerben lefolytatni a beszerzést, hanem uniós eljárást kell indítani. Ennek például része az is, hogy az unió összes nyelvére le kell fordítani a kiírást. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy egy közbeszerzés legkisebb értéke 15 millió forint. Egy eljáráson belül külön önálló részekre lehet ajánlatot tenni, ha azt a kiírás engedi. A szabály az, hogy erre mindig lehetőséget kell adni, ha azt a beszerzés körülményei lehetővé teszik. Hasonló felhasználású vagy összetartozó termékeket egy részben lehet például beszerezni, de ha két távol eső külön helyre kell szállítani az lehet külön rész.

2020-ban a tender-ertesito.hu közel 25 000 ilyen lezárt közbeszerzési részről adott tájékoztatást. A legkisebb értékű eredményesen zárt önálló közbeszerzési rész mindössze 2000 Ft értékű volt. Ez egy darab nyomtató toner ára, ami egy 12 részre osztott eljárásban jelent meg. A legnagyobb egy tankautós üzemanyag szállítás közbeszerzése volt 150 milliárd forint értékben.  

A KKV-k számára különösen jó üzleti lehetőséget kínálnak az ún. magán jellegű beszerzések. A magán jelző ebben az esetben arra utal, hogy a beszerzést nem a közbeszerzési szabályozás alapján folytatják le. Ennek oka lehet az, hogy a kiíró szervezet egyáltalán nem kötelezett közbeszerzésre, vagy az, hogy a beszerzés nem éri el a fentebb említett közbeszerzési értékhatárt. Ez alapján az ilyen beszerzések értéke széles skálán mozog, és a lebonyolítás, illetve a kiválasztás is igen változatos.

Az ilyen ajánlatkérések jellemzőek számos oktatási, egészségügyi, vagy önkormányzathoz kapcsolódó intézménynél, de számtalan magáncég is folytat le beszerzési eljárást például uniós források felhasználásakor. Magán jellegű beszerzések gyakoriak a non-profit szektorban, illetve olyan a versenyszférában működő cégeknél ahol belső szabályzat alapján versenyeztetik a beszállítókat a legjobb ajánlatot keresve. Közös jellemzőjük az ilyen beszerzésnek a formailag egyszerűbb ajánlattételi felhívás, kevesebb értékelési szempont, gyorsabb eljárás, rövidebb határidők. 

A közbeszerzési szabályozás lehetőséget ad arra is, hogy egy KKV ajánlattétel nélkül vállaljon teljesítést egy beruházás vagy beszerzés során. Az ajánlatot benyújtó céggel külön vállalkozási szerzőssel alvállakozóként láthat el részfeladatokat vagy szállíthat árut. Így a vállalkozásnak nem szükséges rendelkeznie a közbeszerzési eljárásban való részvételhez szükséges az ajánlattevőre vonatkozó alkalmassági feltételekkel. Bizonyos iparágakban ez egy gyakori és bevett módja a teljesítésnek és számos KKV a már jól ismert kapcsolatai által vesz részt beszállítóként, építőként.
 

 
Az Európai Unió céljai számos olyan elemet tartalmaznak amelyek a mikro-, kis és közepes vállalkozások szerepét kívánják növelni a közbeszerzések területén. Ilyen például az eljárások egyszerűsítése, ami által olyan vállalkozások megjelenését várják a közbeszerzésekben, amik korábban az adminisztratív terhek miatt nem tettek ajánlatot.

2021-ben a kkv-k több mint 83%-át nyerték el a közbeszerzési eljárásoknak, ami pozitív mutatója a részvételnek, azonban az eljárások értékét tekintve alacsonyabb a részesedés.

Az alábbi táblázat mutatja, hogy a közbeszerzési eljárások összértékéből milyen arányban részesednek kkv-k. Eszerint 2015-ben az értéket tekintve már több mint 50% a kkv-k részesedése, ami jelentős növekedést mutat 2014-hez képest.