Bejelentkezés
Változnak az uniós közbeszerzési értékhatárok
Milyen értékű közbeszerzések vannak?
A nemzeti közbeszerzési értékhatárok szempontjából megkülönböztetünk klasszikus ajánlatkérőket és közszolgáltatókat, illetve az uniós eljárásrendben különböző ajánlatkérőket nevez meg a törvény. Ez azt jelenti, hogy akkor kell közbeszerzést lefolytatniuk ha a tervezett beszerzés, beruházás becsült értéke eléri az alább felsoroltakat.
Nemzeti eljárásrend:
Klasszikus ajánlatkérők:
Klasszikus ajánlatkérők:
Az Európai Unió 2021. November 11-én megjelent döntése alapján a közbeszerzések étékhatárai megváltoznak 2022. Január 1-től. A vonatkozó határozatot az EU hivatalos lapjában tették közzé: Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 398.
A változás kizárólag az uniós eljárásrendre vonatkozik, azaz a döntés értelmében amennyiben egy nemzeti közbeszerzés eléri a most meghatározott értékhatárt úgy a közösség szabályai szerint kell az eljárást lefolytatni. Ez magában foglalja azt is, hogy a közbeszerzést meghirdetik az unió hivatalos lapjában a ted.eu, azaz Tenders Electronic Daily oldalon, az unió minden nyelvén.
Az étékhatárok enyhén emelkednek az alábbiak szerint:
Klasszikus ajánlatkérők esetén:
A fent megjelölt értékek ÁFA nélkül értendőek.
Kik indulhatnak közbeszerzésen?
A Kbt. nem kizárólag a közbeszerzés tárgyát határozza meg, hanem a szereplőket is. Minden közbeszerzés az ajánlatkérővel indul. Leegyszerűsítve, ezek azok a szervezetek, melyeknek a törvény értelmében közbeszerzést kell lefolytatniuk. A klasszikus ajánlatkérők a legtipikusabbak: minisztériumok, költségvetési szervek, önkormányzatok, fejlesztési tanácsok. A közszolgáltatók is ajánlatkérőnek számítanak, vagyis például a vízügyi, energetikai cégek, tömegközlekedési vállalatok és a posta. Lehetőség van önkéntes csatlakozásra is, vagyis egy cég dönthet úgy, hogy ajánlatkérővé válik. Fontos, hogy rájuk is ugyanazok a szabályok érvényesek.
Ajánlattevő bármely gazdasági szereplő lehet, amely megfelel az adott közbeszerzésben előírt feltételeknek. Az alkalmassági megfelelés szigorú procedúrát jelent, hiszen az ajánlatkérőnek biztosnak kell lennie, hogy a győztes képes lesz teljesíteni a szerződésben foglaltakat. Ajánlattevő nemcsak jogi személy, hanem természetes személy is lehet, és a külföldi székhelyű cégek sincsenek kizárva, amennyiben rendelkeznek hazai fiókteleppel.
A két „főszereplőn” kívül persze mások is részt vesznek egy-egy közbeszerzésben, különösen, ha az nagy értékű. Egy építési beruházás vagy egy átfogó informatikai korszerűsítés aligha elképzelhető alvállalkozók nélkül. Előfordulhat, hogy a nyertes pályázó önerőből nem képes megfelelő erőforrást felmutatni. A közbeszerzési szabályokról szóló törvény lehetővé teszi, hogy erőforrást nyújtó szervezetet vonjon be a pályázatba, amivel biztosítani tudja a szükséges kapacitást.
A közbeszerzéssel kapcsolatos kulcsfontosságú fogalom az értékhatár, mely szabályozza, mekkora lehet egy-egy közbeszerzés maximális értéke. Egyes értékhatárokat az Európai Unió határoz meg, mások pedig nemzeti hatáskörben vannak. Az árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén 2020-ban 144 000 euró a határ, építési beruházásnál pedig 5 548 000 euró. Ezek az értékhatárok a meghívásos és a nyílt közbeszerzésekre egyaránt érvényesek.
A nemzeti közbeszerzési értékhatárok szempontjából megkülönböztetünk klasszikus ajánlatkérőket és közszolgáltatókat, illetve az uniós eljárásrendben különböző ajánlatkérőket nevez meg a törvény. Ez azt jelenti, hogy akkor kell közbeszerzést lefolytatniuk ha a tervezett beszerzés, beruházás becsült értéke eléri az alább felsoroltakat.
Nemzeti eljárásrend:
Klasszikus ajánlatkérők:
- árubeszerzés esetében: 15 millió forint;
- építési beruházás esetében: 25 millió forint;
- építési koncesszió esetében: 100 millió forint;
- szolgáltatás megrendelése esetében: 15 millió forint;
- szolgáltatási koncesszió esetében: 30 millió forint.
- árubeszerzés esetében: 50 millió forint;
- építési beruházás esetében: 100 millió forint;
- építési koncesszió esetében: 200 millió forint;
- szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint;
- szolgáltatási koncesszió esetében: 100 millió forint.
Klasszikus ajánlatkérők:
- árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetében, Kbt. 5.§ (1) bekezdés a) és b) pont szerinti ajánlatkérők: 144.000 euró.
- árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetében, Kbt. 5.§ (1) bekezdés a) és b) pontján kívüli ajánlatkérők: 221.000 euró.
- a Kbt. 5. §-a szerinti valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatás 750 000 euró.
- építési beruházás esetében: 5.548.000 euró.
- építési és szolgáltatási koncesszió esetén: 5.548.000 euró.
Az Európai Unió 2021. November 11-én megjelent döntése alapján a közbeszerzések étékhatárai megváltoznak 2022. Január 1-től. A vonatkozó határozatot az EU hivatalos lapjában tették közzé: Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 398.
A változás kizárólag az uniós eljárásrendre vonatkozik, azaz a döntés értelmében amennyiben egy nemzeti közbeszerzés eléri a most meghatározott értékhatárt úgy a közösség szabályai szerint kell az eljárást lefolytatni. Ez magában foglalja azt is, hogy a közbeszerzést meghirdetik az unió hivatalos lapjában a ted.eu, azaz Tenders Electronic Daily oldalon, az unió minden nyelvén.
Az étékhatárok enyhén emelkednek az alábbiak szerint:
Klasszikus ajánlatkérők esetén:
- Építési beruházás: 5 350 000 EUR helyett 5 382 000 EUR 2022. Január 1-től.
- Árubeszerzés és szolgáltatások:
- központi kormányzati szervek esetén: 139 000 EUR helyett 140 000 EUR 2022. Január 1-től.
- egyéb ajánlatkérők esetén 214 000 EUR helyett 215 000 EUR 2022. Január 1től.
A fent megjelölt értékek ÁFA nélkül értendőek.
Kik indulhatnak közbeszerzésen?
A Kbt. nem kizárólag a közbeszerzés tárgyát határozza meg, hanem a szereplőket is. Minden közbeszerzés az ajánlatkérővel indul. Leegyszerűsítve, ezek azok a szervezetek, melyeknek a törvény értelmében közbeszerzést kell lefolytatniuk. A klasszikus ajánlatkérők a legtipikusabbak: minisztériumok, költségvetési szervek, önkormányzatok, fejlesztési tanácsok. A közszolgáltatók is ajánlatkérőnek számítanak, vagyis például a vízügyi, energetikai cégek, tömegközlekedési vállalatok és a posta. Lehetőség van önkéntes csatlakozásra is, vagyis egy cég dönthet úgy, hogy ajánlatkérővé válik. Fontos, hogy rájuk is ugyanazok a szabályok érvényesek.
Ajánlattevő bármely gazdasági szereplő lehet, amely megfelel az adott közbeszerzésben előírt feltételeknek. Az alkalmassági megfelelés szigorú procedúrát jelent, hiszen az ajánlatkérőnek biztosnak kell lennie, hogy a győztes képes lesz teljesíteni a szerződésben foglaltakat. Ajánlattevő nemcsak jogi személy, hanem természetes személy is lehet, és a külföldi székhelyű cégek sincsenek kizárva, amennyiben rendelkeznek hazai fiókteleppel.
A két „főszereplőn” kívül persze mások is részt vesznek egy-egy közbeszerzésben, különösen, ha az nagy értékű. Egy építési beruházás vagy egy átfogó informatikai korszerűsítés aligha elképzelhető alvállalkozók nélkül. Előfordulhat, hogy a nyertes pályázó önerőből nem képes megfelelő erőforrást felmutatni. A közbeszerzési szabályokról szóló törvény lehetővé teszi, hogy erőforrást nyújtó szervezetet vonjon be a pályázatba, amivel biztosítani tudja a szükséges kapacitást.
A közbeszerzéssel kapcsolatos kulcsfontosságú fogalom az értékhatár, mely szabályozza, mekkora lehet egy-egy közbeszerzés maximális értéke. Egyes értékhatárokat az Európai Unió határoz meg, mások pedig nemzeti hatáskörben vannak. Az árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén 2020-ban 144 000 euró a határ, építési beruházásnál pedig 5 548 000 euró. Ezek az értékhatárok a meghívásos és a nyílt közbeszerzésekre egyaránt érvényesek.
A tender-ertesito.hu nem felelős a linkelt oldalakon megjelenő tartalmakért.